Jöttünk, láttunk, visszamennénk 1-2
Eredeti cím:
Les visiteurs I-II
(Francia vígjáték 1993)
Főszerepben:
Jean Reno és Christian Clavier
Történet:
Egy középkori lovag és pajzshordója mai világunkban találják magukat egy szenilis varázsló jóvoltából. Egy lovagnak nem okoznak gondot a sárkányok, bármiféle formát öltsenek is, ezért gyakran kénytelen kivonni kardját gépesített világunkban. Feltalálja magát és családja mai leszármazottait kéri fel segítségül, hogy visszajuthassanak saját korukba. A család persze hitetlenül áll a páncélos szélhámos előd furcsaságai és körmönfont beszédmódja előtt.
Reszkess, Amerika!
Eredeti címe:
Les visiteurs en Amérique
(francia-amerikai vígjáték, 2001)
Főszerepben:
Jean Reno és Christian Clavier
Történet:
Thibault of Malfete gróf a XII. században élő francia nemesember Rosalindot, a király lányát akarja feleségül venni. Bár nem tud róla, akad egy vetélytársa, aki egy fekete mágiát alkalmazó boszorkány segítségével megakadályozza az esküvőt, ráadásul bűbájt bocsát a grófra, aki hallucinációs állapotában megöli Rosalindot. Thibault szolgája, André azt tapasztalja, hogy gazdája felkészült a halálra, ezért egy angol varázslót hoz a börtönbe, mivel azt reméli, hogy a mágus fel tudja támasztani Rosalindot és kiszabadítja a grófot a börtönből. A varázsló kijelenti, ez meghaladja a képességeit, de vissza tudja küldeni Thibaultot az időben azelőttre, hogy a boszorkány megdelejezte volna, így megelőzheti az eseményt, mielőtt az megtörtént volna. A mágus azonban sajnálatos módon kifelejt egy összetevőt a varázsitalból, így Thibault és André nem a múltba, hanem a jövőbe kerül, és napjaink Chicagójában ébrednek fel, egy múzeum vitrinjében. Először tolvajnak vagy holdkórosnak nézik őket, és már éppen elvitetnék a rendőrséggel, de Thibault kimondja Julia Malfete, a múzeum középkori művészeti osztálya vezetőjének családi jelmondatát. A gróf azt hiszi róla, hogy ő Rosalind.
Eltérések:
Saját vélemény:
A Reszkess, Amerikára első látásra azt hittem hogy a Francia filmek harmadik része. Ezt a tévhitem elősegítette hogy a főszereplők az amerikai verzióban is Jean Reno és Christian Clavier.
De mint kiderült ez egy Franciák által is támogatott remake, ami mondjuk eléggé silányra sikeredett.
Legalábbis én nem szeretem mikor az alig pár 100 éves Amerikához középkori Európai történeteket fűznek, és itt éppen ez a lényeg.
Eredeti cím:
Les visiteurs I-II
(Francia vígjáték 1993)
Főszerepben:
Jean Reno és Christian Clavier
Történet:
Egy középkori lovag és pajzshordója mai világunkban találják magukat egy szenilis varázsló jóvoltából. Egy lovagnak nem okoznak gondot a sárkányok, bármiféle formát öltsenek is, ezért gyakran kénytelen kivonni kardját gépesített világunkban. Feltalálja magát és családja mai leszármazottait kéri fel segítségül, hogy visszajuthassanak saját korukba. A család persze hitetlenül áll a páncélos szélhámos előd furcsaságai és körmönfont beszédmódja előtt.
Reszkess, Amerika!
Eredeti címe:
Les visiteurs en Amérique
(francia-amerikai vígjáték, 2001)
Főszerepben:
Jean Reno és Christian Clavier
Történet:
Thibault of Malfete gróf a XII. században élő francia nemesember Rosalindot, a király lányát akarja feleségül venni. Bár nem tud róla, akad egy vetélytársa, aki egy fekete mágiát alkalmazó boszorkány segítségével megakadályozza az esküvőt, ráadásul bűbájt bocsát a grófra, aki hallucinációs állapotában megöli Rosalindot. Thibault szolgája, André azt tapasztalja, hogy gazdája felkészült a halálra, ezért egy angol varázslót hoz a börtönbe, mivel azt reméli, hogy a mágus fel tudja támasztani Rosalindot és kiszabadítja a grófot a börtönből. A varázsló kijelenti, ez meghaladja a képességeit, de vissza tudja küldeni Thibaultot az időben azelőttre, hogy a boszorkány megdelejezte volna, így megelőzheti az eseményt, mielőtt az megtörtént volna. A mágus azonban sajnálatos módon kifelejt egy összetevőt a varázsitalból, így Thibault és André nem a múltba, hanem a jövőbe kerül, és napjaink Chicagójában ébrednek fel, egy múzeum vitrinjében. Először tolvajnak vagy holdkórosnak nézik őket, és már éppen elvitetnék a rendőrséggel, de Thibault kimondja Julia Malfete, a múzeum középkori művészeti osztálya vezetőjének családi jelmondatát. A gróf azt hiszi róla, hogy ő Rosalind.
Eltérések:
- A két film fő szála nagyon egyforma, mondhatni hogy csak a helyszín és a nevek változtak meg.
- Meg persze az amerikai hozzáállás teljesen más a két időutazónkhoz mint a francia vendégszeretet.
Saját vélemény:
A Reszkess, Amerikára első látásra azt hittem hogy a Francia filmek harmadik része. Ezt a tévhitem elősegítette hogy a főszereplők az amerikai verzióban is Jean Reno és Christian Clavier.
De mint kiderült ez egy Franciák által is támogatott remake, ami mondjuk eléggé silányra sikeredett.
Legalábbis én nem szeretem mikor az alig pár 100 éves Amerikához középkori Európai történeteket fűznek, és itt éppen ez a lényeg.
Forrás: port.hu, wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése